Hamlet ízletes
Na, nem a kajaszerű száraz valami, hanem az Örkény féle. Pontosítok, a Bagossy László rendezte, a Nádasdy Ádám fordította és a 2014-ben a Színikritikusok-díját elnyerő Hamlet.
Egy kolléganőm hívott el rá még tavaly decemberben, mondta, februárra van jegy, megyek-e.
Őszinte leszek, hol szeretem Shakespearet, hol nem, hol akarnék drámát nézni, hol nem, de amikor közelgett az előadás napja, éppen a "nagyon nem szeretem Shakespearet és nagyon nem akarok drámát" - hetem volt.
De végül erőt vettem magamon, szépen átöltöztem a tanáriban egy fárasztó pénteki nap után, sminkeltem és kimentem a hidegbe. Egy órát utaztam, hogy aztán három órát üljek egy borzasztóan kényelmetlen és nyikorgó széken. De megérte. Nagyon. Nem vagyok színikritikus, ezért nem fogok most elemezni. Elég az hozzá, hogy nem éreztem az idő múlását, és többször is felnevettem a darab közben. Igen, a Hamleten. Jó játék, csoda ötletekkel, lenyűgöző színpadképpel, sziporkázó egyéni teljesítményekkel. Igen, volt benne egy-két apró momentum, ami nekem kilógott, de három nap után is azt mondom, meg kellene újra nézni. Nézném máris. A TV nem fogja felvenni, leadni, közvetíteni?
A fotók a Fidelio-ról vannak.
